Sajnos idén nem volt valami igazi nyár az Egyesült Királyságban. Éppen ezért nem is sokszor nyílt alkalmunk egy jót kirándulni, ezért nem is nagyon volt mit írnom ebbe a blogba. Most viszont eljutottunk egy olyan helyre, ami már régi uticél volt a számomra. Nevezetes: Warwick Castle.
Ámde mielőtt tennék egy rövidebb élménybeszámolót el kell árulnom, hogy a múltheti jó időt kihasználva meglátogattunk egy másik helyet, ami ugyancsak tervben volt már egy ideje, ami nem más, mint a Barnsdale Gardens. Oda azoknak érdemes menni, akik szeretik a természetet és a virágokat. Ugyanis, ahogy a neve is mutatja egy kertcsoportról van szó. Számos - ha jól emlékszem, akkor 39 - kisebb különböző kertecskét néthetünk meg, igen sokszínű virágokkal.
Itt van egy kis ízelítő a saját készítésű képeimből:
Szóval a Warwick Castle. Már az elején el kell mondanom, hogy aki teheti, menjel el oda. Amikor beléptünk máris egy fantasztikus és szemet gyönyörködtető kert várt bennünket, amelynek közepén egy szökökút állt. Mindenhol pávák mászáltak szabadon az emberek körül.
Amikor tovább indultunk maga a kastély fele, akkor döbbentem rá, hogy alig egy órával nyitás előtt máris több száz ember van jelen. A kastély falai alatt és a falakon belül is hömpölygott az emberáradat, de ez cseppet sem volt zavaró. Kivéve, amikor a büfénél úgy 15 percet kellett sorban állnom egy ásványvízért.
Rengeteg nagyszerű program és bemutató várja az érdeklődőket. Sokat megtudhatunk a kastély múltjáról. Részt vehetünk egy interaktív időutazáson a Time Tower-nek köszönhetően, amit én nagyon élveztem. Fel lehet menni a várfalra és a tornyokba, ahonnan nagyszerű panoráma nyílik a városra és a kastélyudvarra is. A kastélyon belül számtalan korahű ruhát, páncélt, fegyvert és egyéb kiegészítőket tekinthetünk meg.
Ha mégsem lenne elég számunkra ez a több órás túra, mert bizony szükséges hozzá jónéhány óra, akkor "lemerülhetünk" a kastély alatti alváligba a The Castle Dungeon-nak köszönhetően, amely visszavisz minket 1345-be. Azt azért megjegyezném, hogy kisgyermekkel nem érdemes lemenni. Az
egész hely sötét, komor és olykor még rémisztő is. Amikor elindultunk a mélybe, egy kisgyerek ilyedten rohant ki, aki után a nagymama sietett, majd néhány termen már túl voltunk, amikor is egy riadt nő kereste a kiutat. Szóval gyermekeknek és gyengébb idegzetűeknek semmiképpen nem tudom ajánlani. Különböző termekben betekintést nyerhetünk a középkori világba. Az orvoslásba, abba, miként is zajlott egy "tárgyalás", egy kis misztikumot is kapunk és sok egyéb részletet is megtudhatunk, mindezt közel egy órán keresztül. Ami a legjobb, hogy bevonják a látogatókat is a műsorba. Egyszer beléptünk egy terembe, ahol szörnyű bűz fogadott, középen egy emelvénnyel, amelyek körül padok voltak. Az emelvénnyel szemben ült a bíró, majd egyszer csak rám mutatott és mondta, hogy lépjek az emelvényre, mint vádlott. Megkérdezte, mi a nevem, honnan jöttem, majd bogarészott kicsit a könyvében, ahol természetesen megtalálta a bűnömet. Elkezdte sorolni, miket követtem el, majd megkérdezt bűnös vagyok-e. Természetesen nemet mondta, de ő azonnal azt kiabálta: HAZUG! Természetesen a végén bűnösnek kiáltott ki, miközben a többi látogatónak fújognia kellet. A legjobb mégis, amikor betértünk Warwick boszorkányának termébe. A vak sötétségben csak a látogatók sikolyait lehetett hallani.
Összességében nagyszerű az egész. Érdemes nyitás körül odaérni, különben elég messze tudunk leparkolni. Arról nem is beszélve, ahogy fentebb is említettem, elég sok időt vesz igénybe mindent végigjárni és megnézni a különböző műsorokat.
Végezetül itt van néhány saját készítésű kép a kastélyról:
Itt van egy kis ízelítő a saját készítésű képeimből:
Szóval a Warwick Castle. Már az elején el kell mondanom, hogy aki teheti, menjel el oda. Amikor beléptünk máris egy fantasztikus és szemet gyönyörködtető kert várt bennünket, amelynek közepén egy szökökút állt. Mindenhol pávák mászáltak szabadon az emberek körül.
Amikor tovább indultunk maga a kastély fele, akkor döbbentem rá, hogy alig egy órával nyitás előtt máris több száz ember van jelen. A kastély falai alatt és a falakon belül is hömpölygott az emberáradat, de ez cseppet sem volt zavaró. Kivéve, amikor a büfénél úgy 15 percet kellett sorban állnom egy ásványvízért.
Rengeteg nagyszerű program és bemutató várja az érdeklődőket. Sokat megtudhatunk a kastély múltjáról. Részt vehetünk egy interaktív időutazáson a Time Tower-nek köszönhetően, amit én nagyon élveztem. Fel lehet menni a várfalra és a tornyokba, ahonnan nagyszerű panoráma nyílik a városra és a kastélyudvarra is. A kastélyon belül számtalan korahű ruhát, páncélt, fegyvert és egyéb kiegészítőket tekinthetünk meg.Ha mégsem lenne elég számunkra ez a több órás túra, mert bizony szükséges hozzá jónéhány óra, akkor "lemerülhetünk" a kastély alatti alváligba a The Castle Dungeon-nak köszönhetően, amely visszavisz minket 1345-be. Azt azért megjegyezném, hogy kisgyermekkel nem érdemes lemenni. Az
egész hely sötét, komor és olykor még rémisztő is. Amikor elindultunk a mélybe, egy kisgyerek ilyedten rohant ki, aki után a nagymama sietett, majd néhány termen már túl voltunk, amikor is egy riadt nő kereste a kiutat. Szóval gyermekeknek és gyengébb idegzetűeknek semmiképpen nem tudom ajánlani. Különböző termekben betekintést nyerhetünk a középkori világba. Az orvoslásba, abba, miként is zajlott egy "tárgyalás", egy kis misztikumot is kapunk és sok egyéb részletet is megtudhatunk, mindezt közel egy órán keresztül. Ami a legjobb, hogy bevonják a látogatókat is a műsorba. Egyszer beléptünk egy terembe, ahol szörnyű bűz fogadott, középen egy emelvénnyel, amelyek körül padok voltak. Az emelvénnyel szemben ült a bíró, majd egyszer csak rám mutatott és mondta, hogy lépjek az emelvényre, mint vádlott. Megkérdezte, mi a nevem, honnan jöttem, majd bogarészott kicsit a könyvében, ahol természetesen megtalálta a bűnömet. Elkezdte sorolni, miket követtem el, majd megkérdezt bűnös vagyok-e. Természetesen nemet mondta, de ő azonnal azt kiabálta: HAZUG! Természetesen a végén bűnösnek kiáltott ki, miközben a többi látogatónak fújognia kellet. A legjobb mégis, amikor betértünk Warwick boszorkányának termébe. A vak sötétségben csak a látogatók sikolyait lehetett hallani.Összességében nagyszerű az egész. Érdemes nyitás körül odaérni, különben elég messze tudunk leparkolni. Arról nem is beszélve, ahogy fentebb is említettem, elég sok időt vesz igénybe mindent végigjárni és megnézni a különböző műsorokat.
Végezetül itt van néhány saját készítésű kép a kastélyról:
