Elég régen írtam már, de ennek mindössze az az oka, hogy igen elfoglalt voltam az elmúlt hetekben, aminek én örülök.
Szóval... kicsit el kell gondolkodnom, hogy mit is szeretnék most leírni, mert elég sok mesélni valóm lenne, de visszafogom magam. A lényeg, hogy az elmúlt hetekben kicsit beindultak a dolgok és elég sokat dolgozom. A sok munka és a szabadidő hiányának köszönhetően sikerült eléggé kimerülnöm és lebetegednem. Előfordult, hogy csak 4-5 órát aludtam egy-egy 12 órás műszak között, de olyan is megesett, hogy 12-13 kilométert bicikliztem oda-vissza. Ámde úgy gondolom, hogy ezért is vagyok itt. Igaz a betegség nélkül meglennék. Jelenleg is itt gőzölög előttem egy forró bögre víz, amelyben ott ázik a nem túl kellemes ízű gyógyszer, miközben a számítógépemen ABBA válogatás szól. A mellkasom lüktet, a torkom fáj, de tegnap bírtam egy kicsit aludni, így most annyira nem vészes a helyzet, mint amilyenre lefestem.
A kis beszámolómat egy nem túl kellemes történettel kezdeném. Mindezt csak azért, hogy mindenki - aki olvassa a blogom - lássa, hogy nem mennek könnyen a dolgok. Alapból úgy gondolom, hogy egy nagyon szerencsés ember vagyok. A legváratlanabb helyzetben történnek velem olyan események, amelyek hirtelen 180 fokos fordulatot adhatnak az életemnek. Egy ilyen dolog miatt is alakult úgy, hogy most itt vagyok. Persze engem sem kerül el a rossz, de mégis úgy érzem, hogy szerencsés csillagzat alatt születtem. Ez a kis történet mégis azt fogja sugallni, hogy ez nem így van. Igen... most ellentmondok saját magamnak. Két héttel ezelőtt történt, hogy megnéztem a fizetésemet, de nem stimmelt valami. Méghozzá két teljes napom hiányzott, ami elég sok pénzkiesést jelentett, főleg, hogy akkor még nem igazán volt munka. Hetente 2-3 nap akadt és ennyi. Bementem az ügynökségre reklamálni, ahol készségesek voltak és megígérték, hogy utánanéznek. Ahogy ezt a mondatot leírtam beleittam a forró nedűbe és most eltorzult arccal írom tovább a beszámolóm. Majd elég sokat dolgoztam, de közben az egyik napot jóváírták a számlámon. Nem volt időm bemenni, hogy szóljak a másik további hiányáról, mert hirtelen iszonyat sokat kezdtem dolgozni. Ezen a héten megismétlődött a történet, újabb két napomat nem számolták el. Tegnap Zoli barátommal bementem az ügynökségre, hogy reklamáljak, de olyan dolog történt, amit elég nehéz felfognom. A kedves angol hölgy - nálam azért fiatalabb - nem volt képes felfogni, hogy mi is történik. A cégnél, ahol dolgoztam a vasárnap a hét első napjának számít, és miért is ne a vasárnapomat rontották volna el? Ez viszont már meghaladta a hölgy agyi kapacitását és egyszerűen nem volt képes felfogni, hogy mi a gond. Sőt, megpróbálta nekem beadni, hogy előző nap kifizették nekem azt a pénzt, amit még csak másnap dolgoztam le. Mivel tegnap nagyon rosszul voltam és a fáradtság is iszonyatos erőt vett rajtam, ezért nem voltam abban az állapotban, hogy komolyabb vitába keveredjek. Azért az sem mellékes, hogy még bőven van mit csiszolni az angoltudásomon is. Jelenleg úgy néz ki, hogy az egyik napomat bebuktam - azért nem adom ennyivel fel -, de a másik két napomat megpróbálják felderíteni. Bárcsak élne Sherlock Holmes, hogy egy kis segítséget kapjanak, mert ez a rejtély bizony neki való lenne. Most ismét várom a visszajelzést, hogy mit sikerül alapos munkával kinyomozniuk. Ismét egy korty nedű.
Úgy érzem, hogy kellőképpen kiadtam magamból a dühömet. Azt hiszem a fenti írásom kissé nyerse sikeredett, de nézze ezt el nekem mindenki. Sajnos az én türelmem is elfogy, ha ehhez hasonló dolgok történnek, nem mellékesen pedig még rám férne egy kis pihenő, de holnap szabadnapos vagyok, amit igyekszem ki is használni.
Mivel igyekszem ötleteket adni a vállalkozó kedvű embereknek és a fentihez hasonló történetekkel nem elrémiszteni szeretnék senkit, de úgy gondolom, hogy a valóság leírása helyes dolog. Persze nem mondom, hogy ez az általános itt, de a saját bőrömön tapasztalom, hogy előfordulnak ilyen helyzetek is. Amióta kint vagyok azon gondolkodom, hogy miként fejleszthetném az angol tudásom. Minden magyart meg szoktam kérdezni, hogy ők milyen nyelvtudással jöttek ki, és idekint hogyan fejlesztik magukat. Elég vegyes választ kapok, de ezeket most nem írom le. Azt hiszem egyszer összeállítok ezekből is egy kis csokrot. Én elkezdtem alkalmazni egy módszert, amit annak a háznak a tulajdonosa mondott nekem, amiben jelenleg lakom. Azt mondta, hogy az angolban van úgy 300-400 szó - ennek nem néztem utána - és elég, ha naponta megtanulok 3 újat. Egy hónap elteltével észrevehető a változás. Így most én ezt próbálom alkalmazni. Azt már most be kell vallanom, hogy le vagyok maradva, mert a munka mellett nem volt energiám minden nap 3 szót megtanulni, de igyekszem összekapni magam. Emellett én angolul nézek filmeket is, de lehetőleg angol filmeket. Mivel Angliában élek, ezért nekem erre az angolra van szükségem. Eleinte magyar felirattal majd angollal. Azért becsúszik egy-két amerikai film is. A lényeg, hogy szoktatom a fülem, hogy ne csak halljam, de értsem is a szavakat. Ma pedig szereztem egy fantasy könyvet angolul, aminek nekiállok a lefordításának. Most nem fogok sem filmet, sem könyvet ajánlani, mert ami nekem tetszik az nem biztos, hogy másnak is tetszeni fog. Mindenkinek meg kell találnia azokat a dolgokat, amelyekben azért az örömüket is lelik. Olyan filmet vagy könyvet kell keresni, amit örömmel el is olvasnak, ami érdekli is őket, mert nem lesz eredményes a tanulás, sőt sokkal inkább elmegy tőle a kedvünk. Szóval keresésre fel. Már majdnem megittam a löttyöt.
Úgy gondolom, hogy mára ennyi elég is lesz. Még keresek egy-két igazán jó ABBA dalt, amelyeket ide be fogok illeszteni, hogy ha van valakinek kedve, akkor meghallgathassa. Bár manapság nem nehéz rálelni a YouTube segítségével.
További kellemes estét mindenkinek!
A kis beszámolómat egy nem túl kellemes történettel kezdeném. Mindezt csak azért, hogy mindenki - aki olvassa a blogom - lássa, hogy nem mennek könnyen a dolgok. Alapból úgy gondolom, hogy egy nagyon szerencsés ember vagyok. A legváratlanabb helyzetben történnek velem olyan események, amelyek hirtelen 180 fokos fordulatot adhatnak az életemnek. Egy ilyen dolog miatt is alakult úgy, hogy most itt vagyok. Persze engem sem kerül el a rossz, de mégis úgy érzem, hogy szerencsés csillagzat alatt születtem. Ez a kis történet mégis azt fogja sugallni, hogy ez nem így van. Igen... most ellentmondok saját magamnak. Két héttel ezelőtt történt, hogy megnéztem a fizetésemet, de nem stimmelt valami. Méghozzá két teljes napom hiányzott, ami elég sok pénzkiesést jelentett, főleg, hogy akkor még nem igazán volt munka. Hetente 2-3 nap akadt és ennyi. Bementem az ügynökségre reklamálni, ahol készségesek voltak és megígérték, hogy utánanéznek. Ahogy ezt a mondatot leírtam beleittam a forró nedűbe és most eltorzult arccal írom tovább a beszámolóm. Majd elég sokat dolgoztam, de közben az egyik napot jóváírták a számlámon. Nem volt időm bemenni, hogy szóljak a másik további hiányáról, mert hirtelen iszonyat sokat kezdtem dolgozni. Ezen a héten megismétlődött a történet, újabb két napomat nem számolták el. Tegnap Zoli barátommal bementem az ügynökségre, hogy reklamáljak, de olyan dolog történt, amit elég nehéz felfognom. A kedves angol hölgy - nálam azért fiatalabb - nem volt képes felfogni, hogy mi is történik. A cégnél, ahol dolgoztam a vasárnap a hét első napjának számít, és miért is ne a vasárnapomat rontották volna el? Ez viszont már meghaladta a hölgy agyi kapacitását és egyszerűen nem volt képes felfogni, hogy mi a gond. Sőt, megpróbálta nekem beadni, hogy előző nap kifizették nekem azt a pénzt, amit még csak másnap dolgoztam le. Mivel tegnap nagyon rosszul voltam és a fáradtság is iszonyatos erőt vett rajtam, ezért nem voltam abban az állapotban, hogy komolyabb vitába keveredjek. Azért az sem mellékes, hogy még bőven van mit csiszolni az angoltudásomon is. Jelenleg úgy néz ki, hogy az egyik napomat bebuktam - azért nem adom ennyivel fel -, de a másik két napomat megpróbálják felderíteni. Bárcsak élne Sherlock Holmes, hogy egy kis segítséget kapjanak, mert ez a rejtély bizony neki való lenne. Most ismét várom a visszajelzést, hogy mit sikerül alapos munkával kinyomozniuk. Ismét egy korty nedű.
Úgy érzem, hogy kellőképpen kiadtam magamból a dühömet. Azt hiszem a fenti írásom kissé nyerse sikeredett, de nézze ezt el nekem mindenki. Sajnos az én türelmem is elfogy, ha ehhez hasonló dolgok történnek, nem mellékesen pedig még rám férne egy kis pihenő, de holnap szabadnapos vagyok, amit igyekszem ki is használni.
Mivel igyekszem ötleteket adni a vállalkozó kedvű embereknek és a fentihez hasonló történetekkel nem elrémiszteni szeretnék senkit, de úgy gondolom, hogy a valóság leírása helyes dolog. Persze nem mondom, hogy ez az általános itt, de a saját bőrömön tapasztalom, hogy előfordulnak ilyen helyzetek is. Amióta kint vagyok azon gondolkodom, hogy miként fejleszthetném az angol tudásom. Minden magyart meg szoktam kérdezni, hogy ők milyen nyelvtudással jöttek ki, és idekint hogyan fejlesztik magukat. Elég vegyes választ kapok, de ezeket most nem írom le. Azt hiszem egyszer összeállítok ezekből is egy kis csokrot. Én elkezdtem alkalmazni egy módszert, amit annak a háznak a tulajdonosa mondott nekem, amiben jelenleg lakom. Azt mondta, hogy az angolban van úgy 300-400 szó - ennek nem néztem utána - és elég, ha naponta megtanulok 3 újat. Egy hónap elteltével észrevehető a változás. Így most én ezt próbálom alkalmazni. Azt már most be kell vallanom, hogy le vagyok maradva, mert a munka mellett nem volt energiám minden nap 3 szót megtanulni, de igyekszem összekapni magam. Emellett én angolul nézek filmeket is, de lehetőleg angol filmeket. Mivel Angliában élek, ezért nekem erre az angolra van szükségem. Eleinte magyar felirattal majd angollal. Azért becsúszik egy-két amerikai film is. A lényeg, hogy szoktatom a fülem, hogy ne csak halljam, de értsem is a szavakat. Ma pedig szereztem egy fantasy könyvet angolul, aminek nekiállok a lefordításának. Most nem fogok sem filmet, sem könyvet ajánlani, mert ami nekem tetszik az nem biztos, hogy másnak is tetszeni fog. Mindenkinek meg kell találnia azokat a dolgokat, amelyekben azért az örömüket is lelik. Olyan filmet vagy könyvet kell keresni, amit örömmel el is olvasnak, ami érdekli is őket, mert nem lesz eredményes a tanulás, sőt sokkal inkább elmegy tőle a kedvünk. Szóval keresésre fel. Már majdnem megittam a löttyöt.
Úgy gondolom, hogy mára ennyi elég is lesz. Még keresek egy-két igazán jó ABBA dalt, amelyeket ide be fogok illeszteni, hogy ha van valakinek kedve, akkor meghallgathassa. Bár manapság nem nehéz rálelni a YouTube segítségével.
További kellemes estét mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése