Először is szeretnék Boldog Karácsonyt kívánni mindenkinek, aki olvassa a blogomat! Remélem mindenkinek jól telt az ünnep.
Ma nem csak magamról fogok írni, sokkal inkább az itt szerzett tapasztalataimról és észrevételeimről. Ugyanis bátran elmondhatom, hogy valóban egy más világba csöppentem. Igazából ezt nem is lehet leírni, inkább át kell élni ahhoz, hogy valaki ugyanúgy lássa a dolgokat, mint én, vagy azok, akik itt élnek. Nekem, aki egy kis ország, kis városából érkezett egy nagy ország, kicsinek nem nevezhető városába, de azt sem mondhatom, hogy valami igazán nagy lenne. Corby sokkal inkább egy ipari város, ahol szinte a földből nőnek ki a különböző gyártelepek. Az egész város egy kihívás. Itt egy kellemes délutáni séta felér egy kisebb meneteléssel valahol a pusztaságban. Ugyanis lejtők és emelkedők követik egymást. Mikor már azt hinném, hogy végre egy kis egyenes szakasz következik, akkor a következő saroknál látom, hogy egy újabb emelkedőhöz értem. Akinek nincs ez megszokva - ahogy nekem sem - annak alkalmazkodnia kell.
Igen komoly negatívum számomra, hogy az utcák feltűnően koszosak. Mindenhol szemetek, törött üvegek és egyéb hulladékok láthatók, amelyek sokat rontanak, az egyébként hangulatos, de felettébb szürke város összképén. Mondták nekem, hogy nézzem meg a várost majd tavasszal, amikor virág borít mindent, de én most vagyok itt és most szinte egyszínű kis kockaházak sorát látom. Igaz, amikor kimegyek a városközpontból, ahol bevásóközpontok és egyéb helyek sorakoznak, ahol könnyedén megszabadulhatunk "felesleges" pénzünktől, akkor kicsit úgy érezem magam, mintha a régi Angliában sétálnék és én is részese lennék a múlt történelmének.
Számomra az is meglepetés volt, hogy az embereket mennyire nem zavarja a nyilvánosság. Ez alatt azt értem, hogy este, amikor már lámpafénynél ücsörögnek a szobákban, akkor sem igen húzzák be a függönyöket, vagy eresztik le a redőnyt, hanem utat hagynak a kíváncsi tekinteteknek. Valószínűleg ez csak számomra szokatlan. Azt is sikerült megfigyelnem, hogy a helyiek elég lusták. A városközponton kívül alig látni sétáló embereket. Azok is inkább fiatalok, vagy babakocsit tologató anyukák, esetleg az idősek. Mindenki előszeretettel megy autóval és taxival. Néha otthon abban a kis városban ahonnan jöttem is nagyobb az élet, mint itt. Persze az autók folyamatosan mennek, de hiányolom a gyalogosokat.
A péntek és szombat este a helyieknek a totális lerészegedést jelenti. Szombaton és vasárnap hihetetlen durva arcokkal lehet találkozni, akik le sem tudnák tagadni, hogy belevetették magukat az éjszakai életbe. Nem egyszer ébredtem hajnalban arra, hogy randalíroznak és kiabálnak a fiatalok az utcában, ahol lakom. Péntek és szombat este a városközpont megtelik emberekkel, akik leisszák magukat és nem ritka a komolyabb balhé sem. Van egy éjszakai klub, ahová már klubkártyával járnak a rendőrök, mert annyiszor kell oda kimenniük. Múlt héten a klub menedzserét a saját házában ölték meg. Ezek alapján úgy gondolom, hogy nem kell mélyebben belemennem abba, hogy mi is folyhat ott.
Ami ugyancsak furcsa volt, hogy háziállatot szinte nem is látni. Elvétve találkoztam egy-két kutyával, de az otthoniakhoz képest csekély a létszám. Ami mégis a legjobban megdöbbentet az a fiatalok mentalitása. Több nagyjából 18-20 év körüli lányt láttam, akik tologatják a babakocsit, amelyben a saját gyermeke fekszik. Mint kiderül ebben az országban komoly pénzt kapnak azok, akiknek vagy kisgyermeke, ezért itt nem várnak sokáig, nem építik a karrierüket, hanem belevetik magukat a családias életben. Persze véletlen sem szeretnék általánosítani, vagy ezzel bárkit is megbántani, ezek mind az én személyes tapasztalataim, amelyeket az elmúlt 9 nap alatt tapasztaltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése