A tegnapi napom az itt létem egyik legrosszabb és legjobb napja volt. Milyen érdekes igaz?
A történet két nappal korábban kezdődik, amikor is itt nálam Alex megrendelt öt jegyek a tegnapi 16:10-es The Hobbit: An Unexpected Journey c. mozifilmre. Én már nagyon vártam a filmet, de otthon egy nappal az angliai utazásom előtt kezdték el vetíteni, ezért esélytelen volt, hogy megnézzem, mert az indulás napján elég korán kellett kelnem. Szóval tegnapelőtt már a jegyek megrendelve, már csak várnunk kellett, hogy indulhassunk.
Azután elérkezett a péntek. Először Zoli telefonált, hogy baj van, mert nem utalták még a fizetésemet a számlájára. Tudni kell, hogy nekem még nincs bankszámlám - de már folyamatban van -, ezért a Zoliét adtam meg, amikor regisztráltak az ügynökségnél. Arra gondoltunk, hogy az ünnep miatt van csúszás, de úgy is mennem kellett a bankba még aznap, azért úgy voltam vele, hogy majd bemegyek az Echo irodájába is. Nem sokkal indulás előtt viszont jött a hideg zuhany: Apum felhívott skype-on, majd közölte, hogy ki kellett hívnia a háziorvost, mert annyira rosszul van, a doki pedig mentőt hívott hozzá. Aki tudja, hogy apum milyen betegséggel küzd, immár több mint egy éve, az nagyjából tudja miről van szó, aki nem tudja, az feltehetőleg nem elég közeli barátom vagy ismerősöm. Azonnal arra gondoltam, hogy hazamegyek, de apum persze leállított, hogy eszembe se jusson, mert ő úgy is körházban lesz, meg sokkal nyugodtabb, ha én itt próbálkozok. Közben jött a hívás, hogy induljak... nagyjából 5 percet sikerült beszélnünk apummal, majd rohantam be a városba nem kicsit idegesen, amit Alex meg is jegyzett nekem.
Ám a tegnapi kellemetlenségek nem értek itt véget. Miután beértem a központba az első utunk az Echo irodájához vezetett, hátha nyitva lesz, mert egy nappal korábban zárva volt. És láss csodát, nyitva volt. Bementünk és elmondtuk, hogy a bajom, mire David közölte, hogy a fizetést elutalták már mindenkinek, és átnyújtotta nekem az ezt igazoló papírt. Zolit elég nehezen sikerült elérni, majd leellenőrizte a számláját, de oda nem érkezett pénz. Ekkor már igazán ideges voltam, de még mindig jobban zavart apum állapota. Végül, majd egy órányi kutakodás - ezt most nem részletezem - után kiderült, hogy el lett rontva egy szám. Egy 3-as helyett 5-ös lett írva, azaz nem véletlen, hogy nem Zolihoz érkezett az utalás. Újabb hosszas tanakodás és agyalás után most várok és bízok benne, hogy csak megkapom azt a pénzt. Ugyanis esély van rá, de ezt is elég hosszadalmas lenne leírni és nem kevésbé olvasni is igen unalmas lenne.
Ezután irány a bank, ahol megtudtam, hogy itt hivatalos papírt csakis fekete színű tollal lehet kitölteni, azaz a bankszámla nyitási igényem nem megfelelő, mert kék színű tollat használtam. Kaptam egy új nyomtatványt, amit ma a megfelelő színnel kitöltöttem, de majd csak hétfőn tudom bevinni, és ha minden jól megy, akkor jövőhét vége felé már nekem is lesz saját számlám, mert 2-3 nap az átfutási idő.
Majd elindultunk négyen - Csaba, Zoli, Alex és én - a szomszéd városba, hogy megnézzük a fentebb említett filmet HFR 3D-ben. Kedvcsinálónak itt egy kis előzetes:
A filmről most nem fogok igazán szót ejteni, de azt el kell ismernem, hogy a HFR 3D lenyűgöző volt. Az Avatar óta láttam néhány filmet 3D-ben, de ez mindent felülmúlt. Peter Jackson ismét kitett magáért és az általam oly nagyon kedvelt középföldét fantasztikusan tárta a nézők elé. Már nagyon várom a folytatást is. Be kell vallanom, hogy a könyvet csak két napja kezdtem el olvasni és remélem hamarosan be is fejezem.
A vetítés után pedig Csaba, Timi - Zoliék nővére, aki tegnap érkezett a városba - és én beszélgettünk egy jót. Ugyanis már bőven elmúlt éjfél, amikor visszaértem a szállásra. Így végül is a délután és az este kellemesre és emlékezetesre sikeredett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése